Újabb dróndarabok estek román területre az ukrán folyami kikötőket ért légitámadások során
A jó eséllyel orosz drónokból származó törmelékek ezúttal Tulcea városától alig 8 kilométerre értek földet.
A jó eséllyel orosz drónokból származó törmelékek ezúttal Tulcea városától alig 8 kilométerre értek földet.
Ha igaz az a mondás, amely szerint madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni, akkor igazán rosszul érezhetik magukat az Orbán-kormány tagjai, akik változatlanul a hagyományos keresztény értékek védelmezőjeként tekintenek Vlagyimir Putyinra. Az orosz elnök ugyanis éppen a népét halálra éheztető észak-koreai diktátorral, Kim Dzsong Unnal kötött „örök” barátságot. A Vosztocsnij űrközpontban elért alku az egész világ stabilitását veszélyeztetheti.
A háború kitörése előtt az ukrajnai atomerőművek kizárólag orosz fűtőanyaggal működtek, innen léptek most hatalmasat.
Eddig más verziót hallottunk a történtekről.
Kijev szerint az ukrán hírszerzés (SZBU) és a haditengerészet közös akciót hajtott végre.
A miniszterelnök-helyettes szerint derék dolog, hogy az ukránok a nyelvtörvényről egyeztetnek az EU-val, ám Kijevnek elsősorban Budapesttel kell megállapodnia.
Több olyan műholdfelvétel is készült az orosz légitámaszpontok felett, amelyeken azt látni, hogy Oroszország gumiabroncsokkal fedte be katonai repülőgépeit.
Olyasvalaki is köztük van, aki segédkezett abban, hogy lőszerek érkezzenek Észak-Koreából Oroszországba.
Oleg Nikolenko beszélt a nyelvtörvény körüli vitákról csakúgy mint a kárpátaljai magyarok helyzetéről, az Orbán-kormánnyal való nézeteltérésükről és arról, hogy nem a szankciók ártanak az európai gazdaságnak, hanem az orosz agresszió.
A szevasztopoli hajóüzem elleni ukrán támadás nemcsak egy partraszállító hajót és egy tengeralattjárót, de a szárazdokkot is hosszú időre kivonta a forgalomból. A karbantartó kapacitás csökkenése komoly gondokat okozhat a fekete-tengeri orosz flottának.
Az orosz védelmi miniszter szerint összesen 14 új hajó állhat szolgálatba 2023-ban, bár ehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy eddig összesen kettő az, amit le is szállítottak és nem csak papíron létezik.
Mindegy, hogy az elvesztett nyugati partnerek pótlásáról vagy új piacok szerzéséről van-e szó, jól lavíroznak. Mindeközben több magyar cég is szerepel azokon a nemzetközi szégyenlistákon, amelyek azt sorolják, hogy az egyes országokból mely üzleti érdekeltségek tartják fenn oroszországi jelenlétüket. De mit is jelent ez pontosan?
Egy oknyomozó újságíró feltárta az osztrák üzletet.
Több hírportál és forrás azt is tudni véli, hogy egészségi állapota annyira megrendült, hogy kómába esett.
Továbbra is megsínyli Oroszország Ukrajna lerohanását, a nyugati szankciók miatt átszervezni kényszerültek gazdaságuk jelentős részét és ez eléggé ráfizetésesen sikerült. A bajban a leglátványosabban Kína sietett segítségükre, de néhány frissen napvilágot látott adat szerint ennek is komoly ára volt. Most Észak-Koreáé a rivaldafény, a Putyin–Kim-csúcstól az orosz elnök azt remélheti, hogy a diktátorkollégájától beszerzett plusz lőszerekkel még tovább tudja nyújtani a háborút, hogy kivéreztesse Ukrajnát.
Az ukránok jelentős orosz erőket észleltek Bahmutnál, ennek ellenére állítják, hogy a várostól délre fokozatosan nyomulnak előre, és kényszerítik visszavonulásra az oroszokat állásaikból.
A háború nem csak kegyetlen, de drága is.
A most lövészárok-szolgálatot ellátó deszantosokat eredetileg egy támadó, illetve csapásmérő feladatokat ellátó, mozgékony egységnek képezték ki, akiket nagy luxus volna az első vonalban ledaráltatni, ám úgy néz ki, hogy az orosz vezetésnek jelenleg nincs más választása.
Heteken belül beköszönthet az arrafelé hagyományosan sok csapadékkal járó őszi időjárás, ami sártengerré változtatja a vidéket és leállít mindenféle nagyobb léptékű hadmozdulatot.
Nem tudni, hogy a drón a levegőből esett le, vagy a tenger sodorta partra.